Abinéri Viktória vagyok, mozgásfejlesztő. Egy 150 fős idősotthonban dolgozom: csoportos és egyéni tornákat, zeneterápiát, meditációt és rendezvényeket tartok a lakóknak, és támogatom a mentálhigiénés csapat munkáját.
Öt jellemző nehézség az idősotthonok mindennapjaiból – és az, ahogyan ezeket a gyakorlatban kezelem.
„A lakók egyre kevesebbet mozognak, sokan a szobájukat is ritkán hagyják el.”
Reggeli sétaklub, húsz fő feletti székes ülőtorna zenére, kiscsoportos foglalkozások – minden nap, azonos időben, jó hangulatban. A rendszeresség és a közösségi élmény együtt hozza ki a lakókat a szobából.
„A csökkent mozgásképességű lakókra nem jut egyéni figyelem.”
Sportedzői és senior tornaoktatói háttérrel felmérem a lakó állapotát, személyre szabott gyakorlatsort állítok össze, és következetesen végigviszem. A cél a mozgásképesség megőrzése és bővítése – a lehető legnagyobb önállóság.
„Nyomott a hangulat, sok a magányos, visszahúzódó lakó.”
A zeneterápiás alkalmakon mindig más tematikával dolgozunk – könnyűzene, komolyzene, opera –, a közös zenehallgatást beszélgetés követi. A vezetett meditáció nyugodt hanggal, zenei aláfestéssel és füstölővel valódi ellazulást ad. És ott vagyok azoknak is, akiknek egyszerűen egy meghallgató emberre van szükségük.
„A rendezvények sok erőforrást kötnek le, és mindig ugyanaz a néhány lakó vesz részt rajtuk.”
Ki mit tud?, Katalin-bál, zenés-táncos délutánok, közös főzés. A szervezést, a lakók mozgósítását és a fellépők felkészítését is vállalom – a legutóbbi Ki mit tud?-ra az egyik lakóval együtt tanultuk meg a versét.
„A mentálhigiénés munkatársak túlterheltek, az adminisztráció elveszi az időt a lakóktól.”
Segítek az intézményi ügymenetben, az adminisztrációban és a digitális feladatokban. Közgazdász végzettséggel, ügyfélszolgálati és pénzügyi tapasztalattal ez számomra rutin – a kollégáknak pedig több idejük marad a lakókra.
Kilenc programtípus, amelyet jelenleg is tartok, és amely közvetlenül illeszthető egy idősotthon ápolási és rekreációs rendjébe.
20 fő feletti csoportok ízületkímélő, biztonságos tornája. Minden lakó tudja követni, és a közös zene jó hangulatot ad.
Friss levegő, mozgás és beszélgetés a nap indításához.
Egyensúly, erő, mobilitás – személyes figyelemmel.
Állapotfelmérés, személyre szabott gyakorlatsor, következetes munka.
Közös zenehallgatás, utána beszélgetés – emlékek, érzések.
Nyugodt hang, zenei aláfestés, füstölő.
Játék és nevetés – a szellemi frissesség megőrzéséért.
Ki mit tud?, Katalin-bál, zenés-táncos délutánok, közös főzés – a fellépők felkészítésével együtt.
Ügyintézés, adminisztráció, digitális feladatok – hogy a kollégáknak több idejük jusson a lakókra.
Ha az idő engedi, a sétaklub a kertben vagy a környéken zajlik.
Példa egy átlagos napra. A napirend természetesen mindig az adott intézmény rendjéhez és a lakók igényeihez igazodik.
Közgazdászként végeztem, dolgoztam ügyfélszolgálati és pénzügyi területen, és több mint tíz évig vezettem a saját vállalkozásomat. Idegenvezetőként a világ minden tájáról érkező vendégeknek mutattam meg Budapestet. Az akrobatikus rock and roll előbb versenyzőként, majd edzőként hosszú évekig az életem része volt: sportoktatóként gyerekcsoportokat tanítottam.
Aztán egy idősotthonban kezdtem dolgozni mozgásfejlesztőként, és ott találtam meg, amit addig kerestem. Szeretek idősekkel foglalkozni: az a szeretet és bizalom, amit tőlük kapok, a legnagyobb öröm és sikerélmény a munkámban.
Ma egy 150 fős idősotthonban dolgozom mozgásfejlesztőként. Két kislány, Nóri és Lilla édesanyja vagyok. Saját autóval közlekedem, és munka mellett ergoterápiát tanulok, hogy szakmailag is egyre többet tudjak adni a lakóknak.
Nyilvántartások, dokumentáció, digitális ügyintézés, informatikai feladatok – ezeket szívesen leveszem a kollégák válláról.
Mosolyogva, kedvesen és segítő szándékkal fordulok az idősekhez. Tornával, zenével, beszélgetéssel és játékkal szeretnék színt vinni a mindennapjaikba.Abinéri Viktória
Közvetlen, barátságos kapcsolat a lakókkal – nyugodtan, türelmesen fordulok mindenkihez.
A tornákon céltudatosan, eredményre törekedve dolgozom a lakók mozgásszabadságáért.
Meghallgatom a lakókat, és ott vagyok nekik akkor is, amikor nem a tornáról van szó.
Humor, nevetés, jó hangulat – ezt viszem be minden reggel az otthonba.
Nem csupán egy tornaoktatót, hanem egy tettre kész, segítőkész kollégát, aki a lakókkal és a csapattal is gyorsan megtalálja a közös hangot.
Szívesen tartok bemutató foglalkozást – egy nagytornát, egy zeneterápiás délutánt vagy egy Activity délelőttöt –, hogy a lakók és a kollégák is lássák, hogyan dolgozom.